A Fertő tó és vízgyűjtőjének párolgástérképezése MODIS műholdképek segítségével

XXXI. OTDK, Műszaki Tudományi Szekció, 21D_Vízépítés és környezetvédelem tagozat
Nevező intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar

A pályamunka szerzői: Szabó Brigitta
Szak: építőmérnök, Képzés típusa: BSc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Építőmérnöki Kar,
Baros Tímea
Szak: építőmérnök, Képzés típusa: BSc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Építőmérnöki Kar,
Zsoldos Ádám
Szak: építőmérnök, Képzés típusa: BSc, Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Kar: Építőmérnöki Kar


Témavezetők:
Dr. Szilágyi József - egyetemi tanár, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar ,
Kovács Ákos Domonkos - doktorandusz, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építőmérnöki Kar


Kutatásunk fő témája a Fertő tó és vízgyűjtője párolgásának meghatározása. A tó vízszintje igen változó, az utóbbi évszázadokban többször kiszáradt. A hosszabban tartó aszályos évek során a Fertő tó vízszintje ismét alacsony szintre süllyedhet.

A kutatás döntő részét a tópárolgás adja, de kitekintést adunk a területi párolgásra is. Külön figyelembe vesszük a nád párolgását, mikor is a nádas tórész evapotranspirációját viszonyítjuk a nyílt vízfelszín párolgásához.

A vizsgálat időintervalluma 2000‐2010. A kiindulási adatokat a NASA műholdjai biztosították: 8 napos felszíni hőmérsékleteket és 16 napos albedó értékeket. Mindkét adathalmazt havi szintre átlagoltuk. Tópárolgás esetében a cellákat típus szerint felosztottuk, így három kategóriát határoztunk meg: sekély vízi területek, mély vízi területek, ill. nádassal borított területek.

A párolgásszámításhoz további adatokra is szükségünk volt, mint például a víz- és léghőmérséklet, szélsebesség, páratartalom, melyeket az Észak‐dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságtól illetve az Országos Meteorológiai Szolgálattól szereztünk be.

Számításaink során olyan módszereket alkalmaztunk, mint az empirikus párolgásképletek, Morton WREVAP programja, és a lineáris transzformáció.

Célunk a nádas, a tó és az azt körülvevő területek párolgásának összevetése volt. Ezek meghatározása után, az értékek havi, éves és 11 éves átlagát vizsgáltuk. A klímaadatok és a párolgásértékek összefüggésének vizsgálatához korrelációt végeztünk éves és havi szinten is.

Kutatásunk fontossága és egyedisége a párolgásanalízis műholdas mérési eredmények alapján történő vizsgálatában rejlik, mely a jövőben több hidrológiai, meteorológiai, ill. gazdasági témakörben is hasznos újításokat hozhat.

Az alkalmazott párolgásbecslő módszerek a nádas evapotranspirációjának tófelszínre gyakorolt párolgásalakító hatásának további vizsgálatára adnának lehetőséget, mely a tavak vízjárás‐alakulásának befolyásolását segítheti elő a tavak védelme érdekében. A párolgásbecslés tanulmányozása során alkalmazott eljárások alapjai lehetnek további, akár műholdképek adataira épülő képlet, és párolgás‐előrejelző módszer kidolgozásának. A felhasznált eljárások közül Morton WREVAP programján alapuló párolgásbecslés adódott a legmegbízhatóbbnak a nyílt vízfelszíni párolgás meghatározására, emellett a többi módszer is lehetőséget biztosít a párolgásbecslések további pontosítására.