Szisztémás lupus erythematosus klinikai képe demográfiai adatok alapján

XXXI. OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, Autoimmun betegségek kórtana tagozat
Nevező intézmény: Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar

A pályamunka szerzői: Dányi Orsolya
Szak: általános orvos, Képzés típusa: Osztatlan, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar,
Fekete Zsuzsanna
Szak: általános orvos, Képzés típusa: Osztatlan, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar,
Burcsár Szilárd
Szak: általános orvos, Képzés típusa: Osztatlan, Intézmény: Szegedi Tudományegyetem, Kar: Általános Orvostudományi Kar


Témavezetők:
Dr. Kovács László - egyetemi docens, Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar ,
Dr. Dobó-Deák Magdolna - klinikai gyakornok, Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar



Bevezetés: A systemás lupus erythematosus (SLE) igen heterogén betegség. A beteg neme, a betegség kezdetén betöltött életkora, az egyes szervek érintettsége és az immunszerológiai profil jelentős mértékben meghatározhatja a betegség lefolyását.
Módszerek: A szerző a SZTE ÁOK Reumatológiai Klinikán munkatársaival együtt a SLE diagnózissal gondozottak közül 220 beteg klinikai adatait dolgozta fel. A vizsgálat célja egyrészt a két nem közti különbségek felderítése volt a betegség-manifesztáció terén, továbbá felmérték a korai (25 év alatti) és a késői (55 év feletti) kezdetű SLE klinikai lefolyását. A vizsgált paraméterek közt szerepelt a szervi érintettség teljes spektruma, továbbá a vérkép- és immunszerológiai eredmények, illetve az alkalmazott gyógyszeres terápia. A SLE-hez társuló szekunder antiphospholipid syndromás betegek adatait külön is értékelték.
Eredmények: A vizsgált beteganyagban 19 férfibeteg volt (9%). Korai kezdetet 34 betegnél, késői kezdetű betegséget 21 betegnél állapítottak meg. 32 betegnél volt kimutatható antiphospholipid antitest-pozitivitás (15%), közöttük 7 volt korai kezdetű, míg 55 év felett egy antiphospholipid-pozitív SLE sem kezdődött. Leggyakoribb szervi manifesztáció a polyarthritis volt, emellett viszonylag gyakran fordultak elő bőrtünetek, Raynaud jelenség, haematológiai érintettség és nephritis. Emellett számos egyéb szervi érintettség (serositis, myositis, neuropathia, központi idegrendszeri érintettség, thromboemboliás események, secunder Sjögren syndroma, stb.) gyakoriságát is meghatározták. Az anti-DNS, további antinuclearis antitestek, antiphospholipid antitestek jelenlétét, valamint a C3 és C4 complement szintjét is felmérték.
Következtetések: A vizsgálat átfogó képet ad a Reumatológiai Klinikán gondozott közel teljes SLE beteganyagról.